Vajon mit mondanának a mindennapi tárgyaink, ha szóhoz jutnának mellettünk? Egy héten keresztül minden nap más helyiség, napi hat tárgy, legfeljebb hét mondatban szót kap, hogy elmesélje, mi jár éppen a fejében.
Ha lemaradtál, kezdd az első résszel! Ha kíváncsi vagy a kert berendezéseinek gondolataira, olvass tovább!
Locsolócső, a rugalmas
Úgy volt, hogy ma locsolunk. Esőben is locsolhatunk. Nem? Akkor legyen holnap? Ja, hogy még nem kell minden nap locsolni? Hogy holnap után nem jó? Felőlem locsolhatunk tegnap is.
Fűnyíró, aki mindenbe belevág
Képzeljétek, elkezdtem a tartályomban összegyűjteni a füvet. De azt olvastam, hogy ha kevés füvet vágunk, akkor az maradhat a talajon szétszórva. Inkább így fogok tenni ezentúl. De azt is olvastam, hogy a komposztra fontos, hogy kerüljön zöldhulladék is. Akkor inkább mostantól odagyűjtöm a levágott füvet… Jaj, Istenem! Miért van ennyi tervem egyszerre?
Kőgrill, az ízmester
Te, Fűnyíró! Azt nem olvastad véletlenül, hogy a faszenet is lehet ízesíteni a frissen levágott fűvet? A füst szerelmére, fel ne írd, vicceltem! Ha igazán jót akarsz enni, akkor inkább obj egy kis zöldfűszert ide nekem. Oregánót szoktál még vágni?
Kutyaház, az önérzetes
Már megint füstölögni tervezel? Nem csoda, hogy használaton kívüli kutyaház lettem! Amióta ideköltöztem, alig néhány alkalommal illették tappancsok a padlómat, akkor is majd’ midnen esetben macska mancsok jártak rajtam. Pedig régen egy igazi, ázottkutya-szagú kis menedék voltam a szél és az eső ellen, de ma már. Nem kell nyugtatnotok, tudom, hogy nem bennem van a hiba. Kőgrill füstje, az az, ami miatt kutyába se vesznek!
Virágcserép, a megfejthetetlen
Ó, nem, többé ne!*
Hintaágy, az álmatag
Képzeljétek, azt álmodtam, hogy… Áááá… Mit is? Ja, igen! Azt álmondtam, hogy mind tudtunk beszélni. És amikor senki nem figyelt, akkor beszélgettünk egymással, de valaki kihallgatott minket. És leírta, amiket mondtunk.
Vajon más kertjében is csak azért nem hallani, mit beszélnek a tárgyak, mert elnyomja őket a fűnyíró zaja?
Köszönöm mindenkinek, aki kitartott a sorozat végéig, izgalmas ujjgyakorlat volt ez. Bár nem mondom, hogy az időzítése(m) pont tökéletes – de ha a legjobb pillanatra várunk, ki tudja, talán örökké várhatunk. Később hozok majd egy novella-szösszenetet ezek kapcsán.
* Sokan úgy vélik, hogy ha pontosan ismernénk, miért éppen ezt gondolta a cserép petúnia, akkor sokkal többet tudnánk a világegyetem természetéről, mint így. (Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak [ford. Molnár István], 18. fejezet, utolsó bekezdés)
Borító: Ryan Hafey//Unsplash